Skip to main content

Tartalom

[Miért tekintik feltörhetetlennek? 1](#miért-tekintik-feltörhetetlennek)

[A kriptográfiai hash 1](#a-kriptográfiai-hash)

[A decentralizáció 2](#a-decentralizáció)

[A konszenzusmechanizmusok 2](#a-konszenzusmechanizmusok)

[Átláthatóság és megmásíthatatlanság 2](#átláthatóság-és-megmásíthatatlanság)

[De vajon valóban feltörhetetlen? 3](#vajon-valóban-feltörhetetlen)

[Szoftverhibák és az emberi tényező 3](#szoftverhibák-és-az-emberi-tényező)

[Az 51 %-os támadás 3](#az-51--os-támadás)

[A kvantumszámítógépek 4](#a-kvantumszámítógépek)

[Rejtett centralizáció 4](#rejtett-centralizáció)

Miért tekintik feltörhetetlennek?

A blokklánc technológiájára általában úgy hivatkoznak, mint az egyik legbiztonságosabb rendszer, amit valaha is kitaláltak. Egyesek egyenesen „feltörhetetlennek” nevezik. Habár ez utóbbi kijelentés túlzásnak tűnhet, a valóságban mégis komoly technológiai alapja van.

De mire is alapozzák ezt a feltörhetetlenséget? Nézzük meg közelebbről!

A kriptográfiai hash​

A kriptográfiai hash egy egyedi betűkből és számokból álló kódsor, amely adatok titkosítására szolgál. Egyrészről tökéletesen azonosítja a mögöttes adattartalmat, információt, másrészről pedig elfedi azt. A gyakorlatban úgy működik, mint egy mindenki számára szabadon megismerhető digitális ujjlenyomat.

A blokklánc blokkjaiban az összes adat hash formájában szerepel, sőt, amikor egy blokk lezárul, akkor is képződik egy hash, amely a soron következő blokk alapadataként szolgál. Ezen utóbbi hash-ek gyakorlatilag ragaszóanyagként kötik össze a blokkokat lánccá.

A kriptográfiai hash ereje abban rejlik, hogy ha a mögöttes adatban bármilyen változás történik, akkor az teljesen más hash-t eredményez, így, ha egy tranzakció vagy blokk rögzítésre kerül, akkor azt utólag már nem lehet módosítani, mivel akkor az azt követő tranzakciók és blokkok hash-ei is mind megváltoznának. Ez megtörné a láncot, amit a konszenzuson alapuló validációs rendszer alapból nem hagyna jóvá.

A decentralizáció​

A hagyományos rendszerekkel ellentétben, ahol az adatokat egy központi szerveren tárolják, illetve központi irányítás hatálya alá esnek, a blokkláncot az azt felhasználók (csomópontok) együttesen irányítják. A rendszer decentralizáltsága abból fakad, hogy általánosságban minden csomópont rendelkezik a blokklánc teljes adatállományának másolatával.

Ahhoz, hogy valaki sikeresen manipulálni tudja a blokkláncot, több mint a hálózat felének teljes adatállományát kellene egyszerre módosítania. Mivel a blokkláncon az adatok folyamatosan képződnek, ráadásul kriptográfiai hash-ek formájában, amiket vissza is kellene fejteni, erre gyakorlatilag nincs esély, vagy – a Bitcoin és Ethereum esetében például – olyan számítási kapacitást igényelne, amely ma még nem áll rendelkezésre.

A konszenzusmechanizmusok​

A blokkláncok első sorban demokratikus szabályokra épülnek. Ezeket a szabályokat a felhasználók közösen hozzák meg, úgynevezett konszenzusmechanizmusok formájában. Ezek a mechanizmusok aztán objektíven minden, az adott blokkláncot használóra univerzálisan érvényesek.

A Bitcoin például a Proof of Work (PoW) típusú konszenzusmechanizmust alkalmazza, ahol a résztvevőknek, vagyis a bányászoknak, összetett matematikai feladatokat kell megoldaniuk, hogy új blokkokat adhassanak a lánchoz. Ez egy szándékosan energiaigényes folyamat, így a csalás sokkal költségesebb, mint a szabályos működés.

Más rendszerek a Proof of Stake (PoS) mechanizmust használják, ahol a blokk- és tranzakció validátorok biztosítékként „letétbe helyezik” kriptovalutájuk vagy tokenjeik egy részét. Amennyiben a hitelesítés nem a konszenzusmechanizmus mentén történik vagy csalás merülne fel, akkor a validátor könnyen elveszíti letétjének egy részét, de akár az egészet is.

Átláthatóság és megmásíthatatlanság​

A blokklánc nyíltsága egyben az egyik legnagyobb erőssége is.

A nyilvános blokkláncokon minden tranzakció:

  • Átlátható. Hiszen, az adott blokklánc felhasználói közül az azon tárolt adatokat bárki, bármikor szabadon megtekintheti, illetve ellenőrizheti.

  • Megmásíthatatlan. Ha egy tranzakció egyszer felíródik a blokkra, akkor azt onnantól kezdve már nem lehet módosítani. Ezt a blokklánc már említett decentralizált jellege nem engedi, amely nemcsak hogy megnehezíti a csalást, de azt mindenki számára nyilvánvalóvá is teszi.

Vajon valóban feltörhetetlen?

Technikailag semmilyen rendszer sem teljesen sebezhetetlen, és ez a blokkláncra is igaz. Bár rendkívül biztonságos, elméletben léteznek olyan tényezők és módszerek, amelyek alááshatják a sérthetetlenségét.

Szoftverhibák és az emberi tényező​

A blokklánc maga ugyan lehet erős, de a rajta futó okosszerződéseket, alkalmazásokat**,** vagy akár a felhasználói pénztárcák kódját is mind emberek írják, ami eleve magában rejti a hiba lehetőségét. Ha ezek a programok hibát tartalmaznak, akkor azok támadási felületet nyújthatnak a kiberbűnözők számára.

De a programozási hiba csupán az egyike a blokkláncot gyengítő emberi tényezőknek.

Ilyen veszélyforrások lehetnek még:

  • Gyenge vagy sokszor és sokáig használt jelszavak

  • Elveszett vagy megosztott privát kulcsok

  • Adathalász e-mailek, alkalmazások és weboldalak

Az 51 %-os támadás​

Bár egy nagy, decentralizált hálózatnál gyakorlatilag kivitelezhetetlen, elméletben még mindig lehetséges egy úgynevezett 51%-os támadás kivitelezése, amikor egyetlen szereplő vagy csoport a hálózat számítási teljesítményének többsége felett átveszi az irányítást.

Ilyenkor lehetséges:

  • Megakadályozni az új tranzakciók és/vagy blokkok hitelesítését

  • Saját tranzakciókat visszafordítani, azaz úgynevezett dupla költést létrehozni

  • Korlátozott ideig hamis történetet „írni” a láncra

Az 51 %-os támadás leginkább kisebb blokkláncoknál jelenthet valódi veszélyt, ahol a résztvevők száma és az erőforrásigény jóval alacsonyabb.

A kvantumszámítógépek​

A legtöbb jelenlegi blokklánc olyan hagyományos titkosítási algoritmusokra épül, mint például a hash-elés. A kvantumszámítógépek azonban – ha elérik a megfelelő technológiai szintet – képesek lehetnek ezeket az algoritmusokat is feltörni, és így a nyilvános kulcs alapján a privát kulcsokat visszafejteni.

Bár ez a veszély jelenleg még csupán elméleti, a jövőre nézve komoly biztonsági kérdéseket vet fel, ami miatt egyre több blokklánc-projekt vizsgálja a kvantumbiztos titkosítás gyakorlati lehetőségeit.

Rejtett centralizáció​

Léteznek olyan blokklánc-hálózatok – mint amilyenek például a Delegated Proof of Stake (DPoS) konszenzusmechanizmust használják – amelyek a gyakorlatban nem teljesen decentralizáltak. Ezekben a rendszerek, ha nem is egy központi irányítás alá esnek, mégis egy adott számú node irányítja őket, így elméletben fennállhat a centralizáció veszélye. Ezek a rendszerek is egy adott feladatra lettek kifejlesztve, így nyilvánvalóan megvan a maguk létjogosultsága.

A blokklánc „feltörhetetlen” hírneve nem pusztán csak marketingfogás, hanem valódi technológiai tényeken alapul. Bár nem teljesen sebezhetetlen, a kriptográfiai biztonság, a decentralizáltság és a szigorú konszenzusmechanizmusok együttesen az egyik leginkább manipulációálló rendszerré teszik. Ezért is alkalmazzák egyre többen a blokkláncot az ipar, a pénzügy, vagy akár az ellátási láncok területén.